Magyarország, mint vadászterület
Magyarország kiterjedése napjainkban 93.026 km2, lakosainak száma 10,1 millió fő.
Az országot hat földrajzi tájra oszthatjuk, ezek nyugatról keletre haladva az alábbiak: Alpokalja, Kisalföld, Dunántúli-özéphegység, Dunántúli-dombság, Északi-középhegység és Alföld.
A Kárpát-medence klímáját három éghajlat - a kontinentális, az atlanti és a mediterrán - hatása alakítja. Ezek helyenként eltérő dominanciája formálja az egyes tájak sajátos éghajlatát.
Az évi középhőmérséklet 6-12°C, 20-25°C éves ingadozás mellett. A januári középhőmérséklet ugyanis -2-4°C, a júliusi pedig 23-25°C. A napsütéses órák száma 1700-2100 óra, az átlagos csapadékösszeg 500-1000 mm közötti. Az alföld alacsonyabb értékek 500-600 mm mellett a hegyvidéken akár 800-1000 mm csapadék is eshet évente. A csapadék fele hó formájában hullik le.
Legnagyobb tavunk a Balaton 605 km2, ezt követi a mesterséges Tisza tó 127 km2, a Fertő tó magyar része 75 km2, és a Velencei tó 24 km2.
Az ország területének
- 29% borítják erdők,
- 12% át gyepek,
- csaknem 1%-át nádasok és halastavak,
- 50%-át szántok,
- 3% kertek, gyümölcsösök és szőlők,
- továbbá 14%-nyi művelés alól kivett terület.
Az elmúlt 100 évben összességében a mezei és vízi élettér mintegy 18%-al csökkent, ugyanakkor több mint 8% kal nőtt az erdők, 3%-al a kertek és gyümölcsösök, 7%-al a művelés alól kivett részek területaránya.
Az élőhelyek sokfélesége és a területi gazdálkodás a nagyvadállomány számára kedvező létfeltételeket teremtett. Az erdőtelepítési program, a nagytáblás nagyüzemi mezőgazdálkodás növelte a vadeltartó képességet. Mindez és az okszerű vadgazdálkodás, a nagyvadállomány jelentős létszám emelkedését is maga után vonta. A szakszerű - a vadfölgazdálkodás és takarmányozás széles eszköztárát is felvonultató- vadgazdálkodás, az állományszabályozás tudományos ismérveit alkalmazva, korábban elképzelhetetlen nagyságú vadállomány fenntartására tett kísérletet. Azonban napjainkra a mennyiségorientált gazdálkodás helyett a már korábban kidolgozott és elterjedten alkalmazott minőségi vadgazdálkodásra helyezi a hangsúlyt.
A vadászat - amellett, hogy fontos nemzet gazdálkodási tényezővé növekedett - fenn kell, hogy tartsa eredeti céljait, és módszereit, azaz a legősibb emberi ösztön, a vadászösztön kiélésének legautentikusabb, egyszersmind legtermészetesebb megélési módját, másfelől fenn kell tartani annak klasszikus etikai formáit, továbbá meg kell őrizni és fejleszteni kell az emberi kultúra alakításában betöltött szerepét.
A mai magyar vadgazdálkodás és vadászat évei, jogszabályai és gyakorlata - mint korábban is - összhangban vannak az ország természeti értekei fenntartásának, megőrzésének igényeivel, a biodiverzitás védelmével és lehetőség szerinti növelésével.
A vadállományt e biodiverzitás részének, nemzeti kincsnek tekintjük, kezelését felelős tudattal, nagy szakmai hozzáértéssel végzik vadgazdáink. A bölcs gazdálkodásunk szellemében segítjük vadállományunk növelését és felelősen, a gazdálkodás évszázados magyar tradícióit szem előtt tartva folytatjuk vadfajaink vadászatát.
Napjainkban mintegy 1400 vadászterületet tartunk nyilván, melyek átlagos nagysága 6000 ha. A vadászterületek rendeltetésüket illetően lehetnek vadgazdálkodási és különleges rendeltetésűek, utóbbiak génmegőrzést, oktatás - kutatást, vagy természetvédelmi érdekeket szolgálnak. A sportvadászoknak a működési keretet többnyire a vadásztársaságok adják. Magyarországon 55.000 sportvadászt, 2000 hivatásos vadászt tartanak nyilván. Évente közel 30.000 külföldi vadászvendég is kiváltja a vadászati engedélyt és vadászik a méltán híres magyar vadállomány és a magas színvonalú vadásztatás adottságait kihasználva.
A vadállományt e biodiverzitás részének, nemzeti kincsnek tekintjük, kezelését felelős tudattal, nagy szakmai hozzáértéssel végzik vadgazdáink. A bölcs gazdálkodásunk szellemében segítjük vadállományunk növelését és felelősen, a gazdálkodás évszázados magyar tradícióit szem előtt tartva folytatjuk vadfajaink vadászatát.
Napjainkban mintegy 1400 vadászterületet tartunk nyilván, melyek átlagos nagysága 6000 ha. A vadászterületek rendeltetésüket illetően lehetnek vadgazdálkodási és különleges rendeltetésűek, utóbbiak génmegőrzést, oktatás - kutatást, vagy természetvédelmi érdekeket szolgálnak. A sportvadászoknak a működési keretet többnyire a vadásztársaságok adják. Magyarországon 55.000 sportvadászt, 2000 hivatásos vadászt tartanak nyilván. Évente közel 30.000 külföldi vadászvendég is kiváltja a vadászati engedélyt és vadászik a méltán híres magyar vadállomány és a magas színvonalú vadásztatás adottságait kihasználva.